Azért elég érdekes körülmények között szerettem meg a Deep Purple-t. Középiskolás voltam, rocker nem is, de rock-rajongó, és nem igazán tetszett az, hogy ennyire nagyon favorizálják a Doors-t, mely szerintem inkább botrányaival, mint zenéjével írta be magát a nagykönyvbe. Szóval, M. Balázs haverommegkérdezte, melyik a kedvenc külföldi együttesem. Én meg mondtam, hogy a DP.
Semmiféle hanganyagom nem volt tőlük, pótolni kellett ezt a hiányosságot. Irány Anyuci ,aggyál már pénzt, mire, kazettára, ó, hogy az istenáldjon, de azért ideadta. Irány a "zenebolt", ahogy akkor hívtuk és vettem Deep Purple-kazit, és az első szám ez a tüzes labda címezetű remekmű volt ( amúgy helyesen: tűzlabda), és nagyon tetszett, szállingóztam közben, mint hajnali harmat a déliszélben, szóval, jó volt, na. Jó ma is, amúgy.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.